Csomagküldő-odaadó-Szolgálat

Egy ideje azon gondolkodtunk, hogyan is lehetne azon embereknek segíteni, akik nem tudnak az ételosztásra eljönni hozzánk a távolság miatt vagy egészség okok miatt. Enni neki kis kell valamit, általában nyugdíjasokról vagy gyermekeiket egyedül nevelő anyákról van szó.

Valamelyikünknek, már nem tudom kinek, eszébe jutott, hogy mi lenne, ha lehetne telefonon vagy netán neten rendelni csomagot tőlünk. Mit ne mondjak elég jól beindult, jó pár csomagot kiküldünk havonta. A csomag tartós élelmiszereket tartalmaz, kb. 2500-3000 Ft értékben

Általában a budapesti lakosokat megkérjük, hogy jöjjenek el a Balhára, ha tudnak, ha nem akkor elvisszük nekik, a vidékre pedig postán adjuk fel a csomagokat. Lehet mindani, hogy nem nagy szám, már mások is kitalálták ezt, de nekünk új és az emberek örülnek neki - ez a lényeg.

Programjaink röviden

Utcai étkeztetés

2002 januárjától vettem át az ételosztás szervezését. Akkoriban az újpesti központunkban működött az ingyen konyha, melyhez egy étkezde is tartozott. Innen indítottuk a tea járatot a Blaha Lujza térre, mely a téli időszakban, novembertől decemberig tartott. Újpestre nem sokan jöttek ki, a rászorulóknak messze volt, de a teajárat népszerűvé vált. Így a megmaradt ebédet ott osztottuk ki, valamikor 100-150 embernek.

Az épületet, melyben az ingyen konyha és az étkezde állt, szanálták. A 11. kerületben sikerült egy konyhát szereznünk, de itt étkezde hiánya lévén, azt találtuk ki, hogy inkább minden nap 15 órakor a Blahán osztjuk ki az ételt. Sikeres volt a program, egyre több ember jött. Először csak hajléktalanok voltak, mára számuk elenyésző lett.

Nyugdíjasok, családok, gyerekek és munkanélküliek alkotják a sort. Naponta 300-350 embernek osztunk ételt, de valamikor több, mint 400 ember is el jön hozzánk. Jelenleg kenyeret, egy tál meleg ételt, limonádét, gyümölcsöt, joghurtot osztunk napi rendszerességgel.

III. kerületi ételosztás

Ezt a programunkat a helyi önkormányzat szociális osztályának segítségével végezzük. Minden szombaton a kerület leginkább szociálisan rászorulóit segítjük. Jó 200 ember kap meleg ételt, gyümölcsöt, joghurtot, valamikor nagyobb mennyiségben kapott tartós élelmiszert is tudunk osztani nekik.
A rászorulók elmondás szerint havonta ez a négy nap is nagy segítséget jelent, főleg a családosok számára.
Terveink között szerepel a kerületi ételosztás napi szintre emelése. Ehhez szükségünk lenne olyan szervezetek, cégek és magánszemélyek segítségre, akik rendszeresen támogatnák ezt a missziót.

Karácsonyi ételosztás 1989 óta

Az év legnagyobb kihívása számunkra: 3 nap 3000-3500 ember, naponta 50-60 fő vesz részt az ételek és a csomagok kiosztásában, 10.000 konzerv és még 20 tonna egyéb tartós élelmiszer, 600 l tea, 1500 l meleg étel, 600 kg kenyér és pékáru,
A karácsonykor meleg ebéddel és élelmiszer csomaggal látjuk vendégül mindazokat, akiknek nincs hol, vagy nincs kivel az ünnepi asztal mellé ülni. Ünnepi ételosztásunk a médiában való megjelenésével szeretné felhívni a figyelmet a szegényélelmezés fontosságára is.

Élelmiszercsomag osztás

Minden karácsony előtt kiválasztunk egy helyet Budapesten, ahol csak csomagokat osztunk. Általában 500 főt ajándékozunk egy 2000 Ft/ fő értékben összeállított ajándékcsomaggal. Ezt a programunkat az adott helyen tevékenykedő egyik civil szervezettel együtt szervezzük. Őket az emberek értesítését és a csomag osztás helyszínét vállalják, ahol a csomagokat személyesen adjuk át az embereknek.Természetesen évközben is sokan fordulnak hozzánk segítségért. Általában élelmiszert kérnek az emberek, de volt olyan édesanya, aki iskola kezdéshez kért tanszereket gyerekei részére.    

Tokaj – Hegyalja Fesztivál

Ez a fesztivál 2000 nyarán kezdődött és az elsők között voltunk, – mint Krisnások – akik részt vettek az első tokaji rock fesztiválon. Sőt szinte kértek minket, hogy menjünk, hogy velünk is többen legyenek a fellépők. Akkor még igazi Woodstock hangulat volt, kevés sátor, ha jól emlékszem a mienkkel együtt három és természetesen a nagy színpad, ami azóta is ugyan ott van felállítva.

Az első fesztiválon kb. 4000 ember volt a három nap alatt, aztán az idők folyamán szépen lassan elérte a három nap alatt 10.000-20.000 közötti létszámot, de lehet hogy többen voltak. Viszont az idén valahogy másképpen alakultak a dolgok, én is meglepődtem, nagyon kevesen voltak. Legalább az egyharmada vagy inkább a fele jött el a fiataloknak. Így sajna az előző évekhez képest kevesebb ételt tudtunk kiosztani, mint az előző években.

Nem tudom mi lehetett az oka, talán sokba került a beugró, vagy a válság – ha valami nem megy jól, akkor a legpraktikusabb hivatkozni rá, és talán nem alaptalanul, mert emiatt nem tudtak eljönni az emberek – vagy az időjárás, vagy inkább más fesztiválokat választottak a fiúk és a lányok idén. Őszintén szólva, a programot elnézve, legalább is a fellépőket nézve, nagyon gyenge volt a felhozatal. Nem voltak igazán húzó nevek, akik vonzzák az embereket, de Ákoson full house volt, mint ahogy az szokott lenni.

Szó, ami szó kevesen voltak, lehet, hogy minden ok egy kicsit közre játszott abban, hogy nem jöttek annyi a fesztiválra és így enni is, mint szoktak. Előző években nem tudtuk az igényeket kielégíteni, olyan sokan jöttek a Krisnás sátorhoz enni.Az ételosztás idestova már tíz éve 14.30-kor kezdődött, és amire kiért a kocsi a prasádammal kb. 400 ember áll vagy feküdt a sorban, – ki hogy tudott – másfél két óra alatt elfogyott az ebéd, és már robogtunk is be a vacsoráért, hogy 6-tól újra oszthassunk. Szép volt jó volt, de az idén……

Ételajánlás az oltáron. Ez az egyik leglényegesebb pontja az ételosztásnak. Enélkül csak karitatív munka lenne, de így ettől több lesz, Isten szolgálatává válik.

4000 adag ételt terveztük osztani, de csak 3000 lett belőle. Persze azért ennek is örülünk.



Árvízi ételosztás

Elkészült az árvíz idején Felsőzsolcán felvett, az ottani ételosztásunkról szóló kisfilmünk, melynek címe: "Szerencse a szerencsétlenségben". A mindent elárasztó víz tönkretette az utakat, a házakat, a földek terméseit, emberi életek munkáját semmisítette meg. Mégis e szerencsétlenség közepén olyan ritka szerencse érte az itt élő embereket, amihez az árvíz nélkül talán sose jutottak volna: az Úrnak felajánlott, megszentelt ételt, praszádamot kaptak a Krisna-hívőktől. Hálás köszönet a film elkészítéséért Kertész Peti és Gopagana prabhu barátainknak. Azt hiszem, a szomorú képek önmagukért beszélnek, nem szorulnak különösebb kommentárra.

Ételosztás Felsőzsolcán

Rég írtam már bejegyzést a bolgra. Az utóbbi hetek egy kicsit húzósak voltak, így aztán nem jutottam oda géphez, annyira sem, hogy legalább bekapcsoljam.  Az egyik dolog, ami talán említésre méltó, hogy hosszú várakozás után sikerült megdupláznunk az ételosztást Budapesten. Ez azt jelenti, hogy a napi Blaha Lujza téri 350-400adag étel mellett most 250-300 adagot osztunk a 3. kerületben, ahol a templomunk áll. Erre öt év várakozás után került sor, hogy a helyi családsegítővel és az önkormányzat  szociális osztályával karöltve május 04. elkezdhettük az ételosztást.

Heti 5 nap, két helyszínen osztunk ételt, hogy a kerületből többen is igénybe tudják venni az ételosztást, ami "zárt rendszerben" működik, mivel a szociális osztály a kérelmeket mérlegelve dönti el, hogy a kerületből kik a leginkább rászorulók. Családok, gyerekek, nyugdíjasok jönnek el hozzánk naponta, meleg étellel, kenyérrel, gyümölccsel és joghurttal segítjük őket.

Jelenleg én főzök, ami azt jeleneti, hogy délelőtt kétszer 150 l ételt kell megfőznöm, a két helyszínre.

Egy pár napja felmerült a kérdés, hogy miért ne oszthatnák, akár Borsodban is, biztos lenne rá igény, örülnének neki az emberek. Úgy is lett, a Kataszrófa Védelem oda-vissza volt az örömtől, a helyi lakosokról nem is beszélve. Tehát azóta is megy az ételosztás, amíg igény van rá nyomjuk.

Reggel 02.30-kor kezdek főzni, úgy 400 l ételt, ami 1000 adag ételt jelent. A kocsi 8-9 felé indul és dél felé már osztunk. Az első napokban kamionokra kellett átpakolnunk az ételeket, mert a nagy vízben csak azok tudtak közlekedni. innen adtuk le a megrakott tányérokat és a kenyeret. Ez létfontosságú volt mindenki számára, hiszen ha még nem is mosta el a víz valakinek a házát, akkor sem tudott főzni. Az emberek gumicsizmában vagy csónakkal közelítettek meg minket, úgy tudták átvenni az ételtNem is ragozom tovább "dicsőségünket", álljon itt néhány sajtó kommentár. lehet böngészni belőle.

Több média is beszámol erről, köztük az MTI, Origo, RTL Klub, Metropol, Népszabadság Online, Stop.hu, Erdély Online, Eurostra stb. Több cikkben más karitatív akciót végző szervezetekkel együtt vagyunk felsorolva, ahol az Ételt az Életért Alapítvány bankszámlaszámát is megadják. A linkeket itt bemásolva küldöm:

Szökőár után II.

Szökőár után I.

Egy két részre vágott film első része tekinthető itt meg, ami a szökőár  után készült közvetlenül. Lehet mondani, hogy cunami utáni helyzet már nem aktuális, hiszen oly rég történt. Azóta nem nagyon hallani arról, hogy mi történik ott, és egyáltalán helyre tudott-e állni az élet.

Azt gondolom, hogy ilyen helyzetek máskor is elő fognak fordulni a világban, mint ahogy Haiti is mutatja, de azóta Kínban és Chilében is előfordultak hasonló természeti csapások, ahol több ezer ember vesztette életét. Haiti után egy kissé más szempont alapján gondolkodtam a Srí lankán történtekről. Ami Haitihez képest egy "kicsit" talán más, ahogy az emberek - már akik életben maradtak - hogyan élték meg ezt a tragédiát saját életükben, ugyanakkor hogyan viselkedtek egymással a történtek után.

Mint Krisnásnak természetes, amikor Indiáról vagy a közelében lévő országokról hallok, ahol a védikus kultúra többé kevésbé jelen van, hogy az emberek nagyon jámboran és segítőkészen állnak egymáshoz. Ez minden körülmények között így van, akkor is, ha jó a helyzet, akkor is ha nem.

Szinte az anyatejjel szívják magukba a lelki oktatást, és még ha  a karmáról és a  lélekvándorlásról szóló tudásuk nem is teljes, akkor is könnyebben el tudják fogadni a sorsukat. Krisna a Bhagavad-gítában azt mondja, hogy az embert még a félelem legveszélyesebb fajtájától is megvédi egy kis transzcendentális, a lélekről és a vele kapcsolatos tudás.

Hiába éheznek, nincs vizük és szállásuk mégis emberek tudnak maradni. A Haitin történtek az ellenkezőjét mutatják: más kultúra, így máshogyan reagálnak az emberek a velük történtekre. Ahogy a lelki tudás jelenléte áldást, úgy a hiánya sok szenvedést tud hozni a lélek számára. Életünk során sok szenvedésen kell átmennünk a tudatlanságunk miatt, mivel nem értjük, hogy a múltban elkövetett cselekedeteink gyümölcseit fogyasztjuk.

Ami Srí lankán elképzelhetetlen volt, az Haitin katasztrófát öltött, amit már nem a természet erői, hanem az emberek hozták létre . A segélyeket nem lehetett eljuttatni a lakossághoz, mert, portyázó bandák maguknak nyúlták le azokat. Természetesen a kirekesztettek aztán megtorolták az efféle cselekedeteket, de hát nem feltétlenül kellene így történnie a dolgoknak.